Már párszor
nekifutottam ennek a bejegyzésnek, de egyszerűen annyira minimális, és mégis
annyira nagyszabású dolgok történtek két nap alatt, hogy nem találok rá
szavakat.
Dávid elhívott
egy Balaton kerülésre, de ennyire peches, mint ezen a hétvégén, már rég voltam.
Maradjunk a listázásnál, mert az mindenkinek egyszerűbb, viccesebb, és a
listákat mindenki szereti. Tehát:
2016.07.14.
Csütörtök, nulladik nap - Pechday
- Elmentünk a
Dechatlonba vásárolni, Dávid vett egy biciklis csomagtartót és egy hozzá való
táskát, amit végül nagy nehezen rászerelt, majd kiderült, hogy tekerés közben
belerúg a sarkával. 10 perc szerelés.
- Elindultunk
haza (este fél 10 körül), Dávid belehajtott egy csatornába, durrdefekt: 30 perc
szerelés, pun-pával szerencsétlenkedés.
- Hideg
van.
2016.07.15. Péntek, első nap - 90 km/szél
- Elnéztük a
vonat indulását
-
Megismerkedtünk Balónnal, aki sokáig boldogított minket
- Orkán szél van
- Balcsiba
láblógatás
- Fügepálinkázás
(*nyálszívás*)
- Kávékocsizás
(egy kis furgon volt kialakítva úgy, hogy a rakodótérbe volt berakva a kávégép,
meg minden, és a család előkertjében voltak a székek, ahova le lehetett ülni!
Kell nekem is egy ilyen!!)
- Amúgy jó
tempóban haladtunk, út közben nem történt sok extra, tekertünk, meg ettünk, meg
láncot visszaraktuk Anikó bicajára 2x
-
Megérkezéééééééés Balatongyörökre hulla fáradtan, de büszkén!
- Sátorállítás
- Kajabeszerzési
körút
- Hurkazabálás
sörrel
- Alvás
2016.07.16.
Szombat, utolsó nap - Gyász
- Egész éjszaka
orkán erejű szél, halál, eső
- Rettegés, hogy
ránk szakad egy faág
- Esős reggelre
ébredés
- Sátorban
dekkolás 11ig
- Kimászás a
sátorból, fürdés a campingben (nincs annál jobb, mint amikor senki sincs a
zuhanyzóban és pofátlanul sok forró vizet engedsz magadra a hidegben)
- Kajaszerzés
(melegszendvics sztékburgonával)
- Szomorú döntés
amellett, hogy hazamegyünk
- Felcuccolás,
esőben sátorpakolás, elindulás a vonathoz a szakadó esőben
- 2 km, bőrig
ázás, fázás
- Miután
megvettük a jegyet, közli a pénztáros néni, hogy kapott egy hívást, hogy már
senki nem fér fel a kis vonatra ami Keszthelyig visz, így ha sietünk 30 perc múlva
indul a csatlakozás, talán elérjük, csak 9 km. -_-
- Életem
legrosszabb 9 km-e, bugyiig ázás, hatalmas szél, majdnem borulás, hideg, eső,
rossz látási viszonyok, erőltetett menet...stb.
- Elérjük a
vonatot, ami egyből elindul, tehát megint csak büszkék vagyunk magunkra! :)
- Szomorkodós
vonatút
- Hazaérkezés,
felmelegedés
Ennyi.
Amúgy én
élveztem, nagyon sokat nevettünk, meg bohóckodtunk az úton. Csak tényleg
elkeserít, hogy egy szép 3 napos hétvége ilyen rossz időbe fordult át....
viszont mivel mindenben van valami jó, örültem egy kicsit, a rossz időnek, mert
most készülök északra, ahol kb. állandóan ilyen az időjárás, és így legalább
kitapasztalhattam, hogy milyen ruhák kellenek ahhoz, hogy ne egyenek meg jégbe
fagyba az fókák és a hegyi trollok.
Szóval aki ezt a
bejegyzést elolvassa, az szurkoljon nekem július 22-től, hogy túléljem egyedül
a zord északi Dániát! :) Izgi!
 |
| Szép graffiti |
 |
| Nem csak laptopot javít |
 |
| Cigi és Balón |
 |
| Ez a disznó még híres lesz |
 |
| Ez a véleményünk a szélről |
 |
| Anikó akkor is belemegy |
 |
| Megcsináltuk! |
 |
| Naplemente szemcukor |
 |
| Bőrig áztunk, de elértük a vonatot! |
